Weekend Warriors - OCR Országos Terepakadályfutó Bajnokság

5 km OB

Veiger Gábor / 2021.08.01.

Nem volt könnyű helyzetben a rendezés. Azon túl, hogy meg kellett küzdeniük a nyaralás szellemével, nyári táborokkal, hazai és regionális versenyek tizedelték a jelentkezőket. A hibás taktikának köszönhetően el is maradt a tömegkatarzis. Nem akarunk a színfalak mögé látni, de remélhetőleg ez a döntés inkább előre viszi a hosszú távú stratégiai terveket.




BEHAJTANI TILOS, kivéve honvédség, erre kellett menni, annak, aki civil létére mégis rászánta magát az 5 kili és közel 30 akadályt tartalmazó kihívásra. Épített, természetes és „minősített OCR akadályokkal” hirdette magát a buli. Ez utóbbit fordítom, annak, aki még csak most kapcsolódik be a sportágba: le lesz zúzva a tenyered!


A helyszín biztosítását és felépítését a nem túl rövid nevű: MH. 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred vállalta magára, nem véletlen, hiszen pont itt állomásoznak. A katonásan sorakozó sátrak között is a legkirályabb a tusoló volt, ami bármely melegbár ékköve lehetne szorosan elhelyezett, határoló mentes zuhanyhelyeinek köszönhetően. Rendeltetés szerű használatához a víznyomást tartálykocsi biztosította, az egyedül fürdés így mindenképpen egy isteni megváltásként élhettük meg a küzdőtér túlélése után. Toborzó állomáson fantom ellenségeket is célba lehetett venni és igazi honvédségi zacskós víz is rendelkezésre állt.


Becsekkolásnál járt az időmérő chip, valamint egy csomag túlélőkészlet. Víz, cerbona szelet, 2 energiaital is, melynek márkája: MILITARY – állat! Tartalmát tekintve a klasszikus pörgetők összetevőivel szerelték fel. Érdekesség egy 8 oldalas kis füzet, mely minden olyan információt tartalmazott már (szabályok, etika, pálya), amit egy olyan ember, aki eljut oda, hogy átvegye a rajtcsomagot már tud, mégis a későbbiekben elővenni és emléket idézni tökéletes. Nagyon jó ötlet!


A pálya maga egy határozottan körbekerített terület egyik oldaltól a másik oldalig történő vezetéséből állt, amely útvonalon folyamatosan törte meg a lendületet egy-egy építmény. Nem túlzás azt állítani, hogy az ilyen megállók szolgálhattak inkább pihenőként a szinte árnyékmentes, bőven a komfortos hőmérséklet feletti, izzadtságban úszó küzdők számára. Mint egy szavannai táj, egy átlagos afrikai napon, éppen csak a délibáb hiányzott, hiszen annál egy fokkal több volt a domborzat, hála az utólagos tereprendezésnek. A mostoha körülmények közötti versenyzést nehezítette, hogy a puha homok régen kifogyott, selymes pázsit pedig soha nem is volt a környéken, így a kúszásos feladatokat szikkadt, köves felületen, port nyelve, sebes könyök és térdkalácsokkal sikerült csak teljesíteni.


A hőgutától elkábulva elfelejtettük volna milyen fesztiválon vagyunk, akkor a gránátdobás, célba lövészet, harckocsi alatt bújás, valamint tartályok feletti mászás terelte a fókuszt a katonai behatásra.


A sötétre mázolt fém felületek tényleg éppen csak annyira forrósodtak fel, hogy érintésükre új ujjlenyomatra taníthattuk be a mobilunkat, a régi ugyanis odaégett a tárgy falára. Az egyensúlyozó feladatok inkább könnyűnek bizonyultak, öles gerendákon hosszába és széltében is. Sosem kellemes, de itt kivételesen rossz volt a zsákcipelés. Férfiaknak 2 külön zsákkal kellett kígyóban fel s alá gyalogolniuk az igen meredek kis dombokon. Nem egy hosszú próbája ez az egésznek, de ha nem a földön csúszva, dombról gurulva akartad megoldani, akkor az erőn kívül a koncentrációdra is nagy szükség volt.


Technikai akadályokból is megkaptuk azt, ami nélkül egy Országos Bajnoki futam nem érne semmit. Saját gyártású termékekből egyfogásos/lépéses mászófalak láncon fellógatva, köztük egy-egy lelógó kötéldarab adta az ívet.


Nem túl gyakori, hogy egy kötélen haladva, 2+ méter magasságban kell tovajutni, oszlopokkal határolva, ellenben itt. Természetesen és sajnos, a HOCRA nem felejtette otthon a „fűrész” nevezetű ínyencségét, mely egyik állomás utolsó fogásának számított. A kevert feladatokat tartalmazó keretek 2:2 arányban álltak a homogénekkel szemben.


A komolyabb OCR megállóknál vétett hibákat 25 burpeevel jutalmazták, a könnyebbeket kis extra feladattal, például egy kis kör futással.


A célban befutóérem és frissítő várt. Ez utóbbi minden mennyiségben kevésnek bizonyult, holott az útvonal erőpróbáinál szinte mindenhol volt lehetőség az elvesztett folyadék pótlására.


Az esemény és az időjárás igen embert próbáló órákra kötötte le az energiáinkat. Kár, hogy sok embert választás elé állítottak és éppen ezért sokan nem tudták végig küzdeni ezt az állomást.






Fotók: Weekend Warriors Facebook