SalGO Jótékonysági Versenyek 09.04.

Adni jó!

Veiger Gábor / 2021.09.14.

Helyszín: Palóc Roham főhadiszállás
Időpont: valamikor 2021.09.04. előtt

PR tag 1: Sziasztok, akkor itt vannak az útvonaltervek. A hosszabb táv 13 km plusz a cipelések miatt egy kicsi.
PR tag 2: Mi lenne, ha itt ezt a kanyart még hozzátennénk? Csak pár kilométer plusz.
PR mindenki: Tedd hozzá!
PR tag 3: És ha erre a hegyre még felküldenénk a versenyzőket, nem sok, kicsit meredek csak.
PR mindenki: Szuper! Menjenek!!!
PR tag 4: Ha itt lemennének a völgybe akkor ott még tudnának mászni pár száz métert, az egész csak néhány kilométerrel tolja meg a távot.
PR mindenki: JEEEEEEE!!!

Valahogy így tudnám elképzelni, hogyan lett a vége annyi, amennyi. De ne szaladjunk ennyire előre.


Élesebb szemű nevezők már a rendezvény megközelítése közben észrevehettek pár keretet, a tó innenső partján, melyek vészjósló momentumként emelkedtek ki a zöld gyepből. A beszaribbak még időben visszafordulhattak, az elhivatottabbaknak pedig tudták, megérkeztek.

A START/CÉL területnek a strand adott otthont, ahogy az várható volt az infrastruktúrában nem is találhattunk kivetnivalót. Egy színpadon a DJ pult másik a programoknak adott helyet.


Első igazi meglepetés a regisztrációs pultnál ért. A méretes papírtáska rengeteg ajándékot tartalmazott. Első és legszuperebb dolog a rikító sárga technikai póló, végre értelmes szabással, minőségi anyaghasználattal. A szövet lista itt még nem ért véget. Fejpánt tartalmazta a rajtszámunkat. A csomagban: gyümölcslé, energiaital, müzli szeletek, OMSZ kitűző és pár reklám fecnit találhattunk még, de lehet, hogy kihagytam valamit. Egy szó, mint száz, fantasztikus mennyi minden belefér a nevezési díjba és valami befutó csomag is lóg a levegőben.


Első futam a „profi” 1X+, ahol az X értéke az idő előre haladtával monoton nőtt. Szinte kötelező jelleggel füstgránát által színezett légtömegen átvágva rövid futás után kiderült, hova járnak fürdeni Salgótarjánban. A tó mélysége állítólag csak 150 cm a két part között, amihez jött az iszapba merülés, tehát úszni kellett. Külső tisztítás után mi sem logikusabb lépés egy jó OCR versenyen, mint dagonyába küldeni a résztvevőket.


Főút alatt, bokáig süllyedve a sártengerbe vezetett a kijelölés, melyet nemsokára követtek a feladatok is. Kúszni itt még fűben, kötél alatt, később az erdőben a felázott talajon.


Segítő 1: Milyen az iszappakolás?
OCR Mag: Igen kellemes.
Segítő 2: Állítólag nem túl jó az illata 😊
OCR Mag: De az íze sem!

Az első kilométer vége a cipelős feladatok kezdete, farönk formályában, míg a maradék három: homokzsák, szikla, gumiabroncs a hosszabbik szakasz utolsó negyedén osztozott.


Szuper, autentikusra sikerült a memória teszt is. Hogyan hívjunk mentőt, kihez kell mentőt hívni és pár adat az OMSZ-szel kapcsolatban:

Mentők: 104 vagy 112
1. Hol történt az eset?
Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.
2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz!
Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül.
3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fenn, mi történt?
Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség. A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.
4. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van stb.), amely fontos lehet.
5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig!
Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.
Kihez hívjunk mentőt:
életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
balesetek, tömegbalesetek súlyos sérülések, áramütés, bármilyen eredetű mérgezésre gyanakszunk;
szülés megindulásakor, illetve a terhesség alatt bekövetkező rendellenesség esetén (vérzés, görcs, stb.);
ha erős nem múló fájdalom (mellkas, has, fej) vagy más riasztó panasz, ill. tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás,stb.);
illetve minden esetben, ha olyan magatartást, viselkedést észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti;
ha a helyszínen észlelt tünetek arra utalnak, hogy megítélésünk szerint az azonnali ellátás hiánya tartós egészségkárosodást, vagy életveszélyt okozna hívhatjuk a mentőszolgálatot.
És pár statisztikai adat, a mentőállomások számáról, esetkocsikról.

Ebből a sok információból BÁRMIT kérdezhetnek, ha megállítanak. Legalább valami hasznos, amit mégis érdemes bemagolni.

Folyamatos és lassú süllyedés segítette az előre haladást, mely során többszöri megállításban lehetett részünk. Épített akadályok mellett, valami feladat végrehajtása után nyílt meg az út. Ezek közül a leggonoszabb 100+ méteres nyusziugrálás, domboldalon, összekötött lábakkal. Minden jónak vége szakad egyszer és tudjuk jól, ha egyszer le kellett menni, akkor utána fel is.


A második frissítő ponttól rajtolt a szintemelkedéses szakasz, mely során több hegy vonulatán haladva közel 500 méteres plusszal értük el a csúcsot a Kápolna-hegyen. Egy kisebb verseny távjával felérő etapot jellemzően a természettel kellett megküzdeni. A terep erdős-sziklás szakaszai hol kitaposott ösvényeken, járatlan utakon, szakadékok peremén vagy a töredezett bazaltos szikladarabokon keresztül vezetett. A teljes távra 3+1 frissítő pont jutott, melyből a +1-et az útvonalon található egyik dedikált forrás adta, tovább színesítve az amúgy is hangulatos futamot.

A csúcson kötelezően választható fotózkodás, de még ilyenkor is csak a teljes pálya 2/3-nál jártunk, legalább a dőlésszög negatívra változott, azzal az illúzióval kecsegtetve, hogy innen már csak könnyebb lehet. Nem lett.

A rövidebb táv is lassan bekapcsolódott a futamba, elegyítve az elgyötörttebb arcokat a lelkesebbekkel. A fúzió nyomán sűrűsödtek az akadályok is. Jött szembe egyensúly és megállítós néni is.

Megállítós néni: Szia, meg kell állítsalak a memória …
OCR Mag: Köszi, nem kérek, van memóriám!
Megállítós néni: De nekem ki kell kérdeznem!!!
OCR Mag: Na jó…

A helytelen válasz 20 „Palóc pattantyút” ért annak, aki azt válaszolta. Ebből a büntiből most nem kértünk és remélem sokan megúszták, hiszen az azt jelenti, hogy a fenti alap információkat sokan magukévá tették.

Halk neszként mutatott utat a fesztivál területről szűrődő zene. Szinte, mint egy bejött tuti tippként lehetett saccolni, hogy a főutat az ellenkező irányban sem kényelmes gyaloghídon fogjuk megtenni, de a már jól ismert dagonyaalagúton. Szinte magától értetődően ferde palánk várta a sártól csoszogó versenyzőket, hogy megannyi mókás pillanatot szerezzenek a közönségnek.


Két épített konstrukció közül ez egyik egyszerű volt, mint a faék. Keret, alacsonyan, hogy könnyen elérhető legyen és mássz rajta végig, nagytestvérét kötelekkel és gyűrűkkel szerelték fel, olyan magasra, hogy kötélmászás nélkül esélyed se legyen a továbbjutásra.


Bár a befutó csomag szele már simogatta megfáradt testünket, néhány természetes és mesterséges akadály leküzdését még be kellett vállalni. Hogy tényleg legyen értelme a fürdésnek, belefért még egy kis árokjárás. Célegyenesben kapott helyet a már-már klasszikus feladattá vált vasvilla hajítás és szinte már természetesnek ható multi-ring is.


A célban az idei év legszebb / legállatabb érme várt ránk. A hópehely forma visszaköszön a SalGo logoban, az O betűben pedig az egész forma. Nem mellesleg az Országos Mentőszolgálat jelvénye egy tengely mentén forgatható. Kreatív.


A több, mint 18 kilométeres távon elégetett energiát gyümölccsel, nápolyival szomjúságunkat vízzel olthattuk, sikeres befutás után.

Több éves hagyománya van annak, hogy a salgótarjáni csapat nemcsak nekünk egészséges versenyzőknek szerez örömet rendezvényeikkel. Ez az esemény sem kivétel jó szokásuk alól. Az idei évben a több momentumban is visszaköszönő OMSZ Mentőállomás – Salgótarján javára gyűjtöttek több, mint egy millió forintot.

A tudat, hogy mi is részesei lehettünk ennek a nemes gyűjtésnek, még jobban felértékeli a megszerzett élményeket és arra ösztökél, hogy állandó szereplői lehessünk kalandjaiknak.

Nagyon várjuk a következő megmérettetésüket, Go Go SalGo!


Fotók: Palóc Roham Facebook