NorthStorm - Az első csapás

Egyik kedvenc időtöltésünk új csapatok első rendezésére járni. A második kedvencünk meg visszamenni, de ez az írás most nem erről szól.

Northstorm Szerbiában közel a határhoz választott helyszínt, mint később kiderült, nagyon is jól tették. Számítottak magyar versenyzőkre, ezért az információk jelentős része lefordítva is megjelent Instán. Közösségi médiában ott elég erősek, míg Facebookon mintha le lennének maradva. Tippelem, hogy így nehezebb lehet a marketing, de aki keresi megtalálja őket.

---

Palics-ra megérkezve érhetett minket az első kellemes meglepetés. A fesztiválterület egy csodálatosan karbantartott park területén került elhelyezésre. Az infrastruktúra kirándulásra, strandolásra felkészített, tehát a legkulturáltabb környezet, amit csak versenyző kívánhat magának. Szétnézve akadálymentesen belátható a tó partvidéke, amin az út is vezet majd, azaz szintek nem várhatóak. Előző nap, tartalom nélküli torzóként álltak a célegyenesben a keretek, a pontot az i-re egy elég hosszú, emelkedő és lejtő szakaszokkal is megspékelt majomlétra tette fel, mint utolsó akadály. Első ránézésre félelem keltő monstrum, a puding próbája azonban az evés, majd meglátjuk, mennyire készíti ki mancsunk erejét az előtte elterülő 13 kilométer.

Második kellemes meglepetés a rajtcsomag tartalma, melyhez a türelmetlenebbek, már a 0. nap hozzájuthattak. Idei év egyik legszebb technikai pólója mellé márkásított zokni is járt, időmérő chip és egy szuper karszalag, mely olyan rejtett képességekkel bírt, mint verseny utáni étel teremtés, jelenlétében nyílnak a szomszédos állatkert kapui, valamint vasárnap szabadkai városnézés. Mindezt egy selymes érintésű tornazsákba csomagolva. Egyelőre hibát nem találhattunk.

A várt nap reggele gyermekfutamokkal indult, mely ingyenes kihívást biztosított kicsiknek, éremmel a végén. Cukiságfaktor kipipálva. Az egyre gyűlő tömeggel, megnyitókkal és közös bemelegítéssel hangolódtunk az éles bevetésre. A tömegnyomor elkerülése végett (több száz résztvevő gyűlt össze a nagy napra) csoportosítva rajtoltunk. Zenére, visszaszámlálás és volt itt minden jóság, ami egy jó kezdéshez szükséges.

A nyomvonal követte a tó kerületét, szalagozásra túl sok energiát nem kellett vesztegetni, azonban a minőségi helyszín megszerzésének érdemét ezzel nem vitathatjuk el a csapattól. Többet ésszel, mint erővel!

Igazán komoly próbatétel a harmadik kilométer környékén tanyázott. Addig pár jelképesebb, gumiabroncs, alatta-felette kitérőkkel kellett csak megszakítani lendületünket. Olympos egy variánsa hozta el majd’ mindenkinek az első büntető élményét. Az igen meredekre sikerült alkotmány kicsiny fogásai, csúszós láncai egyáltalán nem könnyítették meg a haladást. Büntető itt 25 burpee-t jelentett, ám ez állomástól függően lehetett 30 is vagy büntető kör futás.

Kalandunkat a tó nyugati oldalán airsoft lövészet határolta, majd töltés hátán vágtuk le a tó teljes kerületét. Árnyas területek elvétve akadtak csak, a késői rajtoltatásnak köszönhetően régen magasan járt a nap, mire a tömeg szét tudott szóródni a pályán. Normális emberek ebédhez készülődtek, nekünk maradtak a frissítő pontok, melyek 1/3-ad, 2/3-ad arányban oszlottak meg a teljes szakaszon. Víz, szőlőcukor és gyümölccsel vigasztalhattuk magunkat.

Komolyabb „emberáldozatot” a dárda hajítás, majd a féltávtól feltűnő keretek, rajtuk megannyi változatos fogással, követelt magától. Rutinosabb versenyzők felfedezhették a Magyar Futósport Egyesület vagy a HunHarcos támogatását. Mindenképpen emlékezetes pillanatokat szerezve a rajtuk csüngőknek vagy éppen leesőknek.

Becsapós ez a tókerülés. A víz viszi a hangot és azt hiszed közel a cél, de mindig csak menni kell előre a távolság pedig alig fogy. Ahogy azonban közelítettünk a CÉL felé, mintha az akadályok is egyre nehezedtek volna. Cipelős feladatoknál egyre nagyobb tömegeket, egyre hosszabb távon. A technikai akadályok pedig egyre csak sűrűsödnek, nem kímélve immár a karok erejét sem.

Sajnos a mindig karnyújtásnyira lévő tó pezsdítő vize nem szerepelt a hivatalos útvonal tervben, pedig igény az lett volna rá. Kis leleménnyel a strand szakaszon, ahol testközelből élvezhettük a homokos partot el lehetett foglalni pár zuhanyrózsát.

Kötéllétrából ácsolt majomlétra, betű fogások és a kötélmászás sem maradt ki a repertoárból, a csúcsdíszről, a gigantikus fémmonstrum majomlétráról nem is beszélve, mely jelezte a 30 akadályból álló sorozat végét.

A célegyenesben szurkolók tömege csepegtette az energiát, a célban csini hosztesz lányok és a megérdemelt medál. Iso, gyümölcs pótolta az elvesztett ásványokat.

A buli ezzel nem ért véget. Aktiválva a karszalagunkat juthattunk hozzá bőséges ebédünkhöz. A jó idő piknikre csábított, kirándulásra az egy utcával arrébb lévő állatkert adott okot, illetve a tóhoz tartozó kiszolgáló egységek is maradásra bírtak.

Hosszú hétvégére is tartogatott programot a rendezés. Vasárnapra közösségi pályabejárás vagy a szabadkai városnézés adatott meg.

Mint látható első rendezésre is sikerült minőségit alkotni az újdonsült csapatnak. Kíváncsian várjuk a folytatást, talán nem is olyan sokára a mi hasábjainkon is találkozhattok velük.

Fotók: NORTHSTORM OCR Flickr