Dragon Race 3.0 - 2019. 07.27. @Nyírbátor

... és akkor a cipőt le!

vendég / 2019.09.11.


A DragonRace honlapján olvasható ajánló alapján hirtelen felindulásból a versenyt megelőző napon kitaláltam, hogy megnézem közelebbről ezt a szombati versenyt, annak is a hosszabb futamát, mert 1. még sosem voltam, 2. csak jókat hallottam róla, 3. tudtam, hogy tele lesz baráttal, ismerőssel, 4. jó társaság alakult az útra, 5. épp ráértem, 6. gondoltam, akár egy edzésnek is jó lesz.


Így hát Nagy Kornéllal és JakabA-Challengephoto-val karöltve elindultunk hajnaltájban Nyírbátor city-be. 

Egy kb 12,5 km-nyi igen futós pályát kaptunk, kevés szinttel és meglepően nehéz és ötletes akadályokkal. Volt kötélmászás gerendán átfordulással a tetején, majomlétra, ferde mászófal, vízben bender, traktorgumi átforgatás, vizeshordó cipelés, paintball, teniszlabdával célbadobás, háló alatti kúszás, nagy jégakkuval tó körüli futás (nem rövid!) és azzal együtt tóban úszás. Továbbá egy egész rétet körbe kellett összekötött páros lábbal ugrálni, azt hittem, sose lesz vége.... A verseny színfoltja a fűrészelés volt, egy nem túl vastag farönkből le kellett vágni egy szeletet - személy szerint én a legjobban ettől szenvedtem, nekem ez új volt, végrehajtás közben próbáltam ellesni a helyes technikát :-) Ötletes feladat, ráadásul a célt megelőző, alkargyilkos akadályok előtt kellett abszolválni.   

 

A fürdő területén (cipőlevétel után) a pálya része volt az óriás csúszdán lecsúszás, imádtam, zseniális ötlet :-) Bár a felszólítás után ("Cipőt vegyük le!") először megrökönyödtem, miért is van erre szükség, de aztán a magyarázat után fülig ért a szám :-)

A befutó előtt két nehezebb OCR-jellegű akadály volt, egy gumi-vascső-gerenda kapaszkodós kombó, és a legvégén egy lajhár-körkapaszkodó-kötél kombó. Egyiket sem mondanám kifejezetten könnyűnek...

A pálya középső szakaszán volt egy több kilométeres, akadály nélküli, eleinte erdőben majd földúton át vezető síkabb szakasz. A hosszú, akadály nélküli szakaszok mindig mentális kihívást jelentenek, a magamfajta akadályfutó alig várja, hogy valami megtörje a futást és valamelyik fa mögül előbbukanjon végre egy akadály.... Az egyetlen kritikai észrevételem, hogy a verseny első harmadában az erdőben jobban kellett volna figyelni a szalagozásra, mert sokan többször is eltévedtünk csapatosan és percekig bolyongtunk az erdőben... 

A pálya jellege most kedvezett az én erőnlétemnek és felkészültségemnek, így sikerült a jelen lévő női mezőny élén végezni. Útközben még az eső is elkapott bennünket, de ennek ellenére a verseny minden percét imádtam, igazi örömfutás volt. 


Az ellátás bőséges volt: a verseny után leves, pogácsa, süti, dinnye, sör, fagyi állt a versenyzők rendelkezésére. Volt jótékonysági "cekker-futam" is, otthonkában, fejkendőben, 5 kg alapvető, adománynak szánt élelmiszerrel. Ha nem hirtelen felindulásból jöttem volna a versenyre, és lett volna kölcsönkapott otthonkám meg időm bevásárolni, beneveztem volna. Így ez legközelebbre marad :-)

Egyebekben a verseny egy igazán kellemes meglepetés volt, a szervezés, helyszín, társaság szuper volt, ezt is felkerül a listára :-)

Beszámoló: Maklári-Papp Judit
Fotók: Tóth József Figura (további képek itt)