Őrültek viadala - 5ik felvonás

Hajnalban kelés szombaton? Mindannyian tudjuk mit jelent ez: versenynap. A konfortzónából való kiszakadásnak ez is a része, itt kezdődik, nem a startban. Felkeltünk, hogy megnézzük és végigküzdjük azt, amit a MadMan lekes csapata, immár ötödik alkalommal rakott le az asztalra.

---

Dombrád mesés Tisza-partja nincs közel, inkább cserélném a 3 órás utat ugyanennyi terepre, de az élet nem kívánságműsor. Helyszín üdülőtelep, strand. Ennél fogva az infrastruktúra adott, fürdési lehetőség a természet lágy ölén, avagy épített tusolókban is lehetséges volt. Elöljáróban annyit, hogy a szervezők több ponton is gondoskodtak arról, hogy az út porát magunkról lemoshassuk.

A rajtig időmérő chip lett a társunk, de az épített sátortáborban már megcsodálhattuk az esemény befutóérmeit. A rutinos szervezők jól tudják, milyen fontos a bemelegítés, erről nem is feledkeztek meg, minden hullám előtt közösen mozgathattuk át testünket.

A rendezvényben a csavar, hogy a korosztályos első öt helyezett egy nehezített, második körrel fogja eldönteni a végső sorrendet.

Visszaszámlálás, fojtogató füst és a kürt szava. Kilövés! Enyhe lejtő után egyből bele a Tisza lágy vízébe, kúszás a folyóban, ahogyan azt illik. Szinte még szánkban érezzük a füstrúd által eregetett kesernyés ízt, sokat nem töprenghetünk rajta, már meg is érkeztünk első akadályudvarba. Itt a kaucsuknak szánták a főszerepet. Abronycsfal fogta meg a tömeget, majd a levedlett futófelületekből épült palánkokon keresztül vezetett az út. Nehezítésként egy-egy kötelezően felkapandó karikával a kézben. Háztető formájú majomlétra és különböző fogásokból álló keret szedte első áldozatait, majd bokanyíró abroncstengeren át hagyhattuk magunk mögött a képzeletbeli lerakatot, egyenesen bele a nagybetűs természetbe.

A nyár derekán járunk, melegrekordok dőlnek egyik napról a másikra, enyhet a területet körülvevő erdők árnyéka nyújtaná. Igen ám, de a környéket eső verte az elmúlt napokban. Páratartalom az egekben, talpunk alatt fröcsköl a sár. Mindezt több, mint 2 kilométeres szakaszon, le a folyó mentén, majd éles kanyarral vissza, immár az erdőség belsejében. Legalább a nap nem égeti bőrünk. Cuppogós talpcsattanásainkra riadt békasereg menekül az égtáj minden irányába, így csendes magányunk mégsem lehet teljes.

Első frissítő pont éppen a harmadik kilinél, a töltés tetején helyezkedett el. Némi folyadék egy egyensúly, jelképes lassító után picit megváltozott a terep. Kijárt földesút helyett mocsaras csapást kaptunk, mely káoszos nyomvonalával, állandó belógó ágaival, tüskés bozótokkal szegélyezett partjával nemcsak a figyelmet követelte, de egy hangyányi sprintet sem engedélyezett.

A patkó forma útvonal másik vége nem meglepő módon szintén a folyam árterét határoló sáncba vezetett vissza. Újabb ellenőrzőpont, vízvételi lehetőség és a fürdésről sem kellett lemondani. Palánkok, gerendák megoldása után konténerben frissíthettük fel magunkat. A fesztiválterületről áthallatszó zene, jelezte, hogy közel vagyunk a végéhez, ami fokozott izgalommal tölthette el azon szemfüleseket, akik előzetesen bejárták a buli helyszínét, ugyanis az igazán technikás akadályok ide kerültek.

Sorminta a következőképp alakult: valami-keret-valami-keret… Paintball célbalövés és már lehetett is mászni a sajtszeletek-Toroz fogások által tarkított építményre. Ha itt nem is, a további keretek biztosan a büntetőzónába taszították a felkészületleneket. Nem könnyítette meg a helyzetet sem a sárban kúszás, sem a második folyóban mártózás sem. A sort célbalövészet zárta, ahol lézerpisztollyal öt sikeres találatot kellett bevinni és még itt is befutási sorrendek változhattak. A vége kicsivel 6 kilométer alatt maradt, minimális szinttel, annál több tereppel, mely élvezeti faktorát azért a természet is fokozta.

A célban természetesen érem került a nyakba, míg a bőségtálból mindenki kedvére pótolhatta elhasznált energiáit gyümölccsel, magvakkal, csokival.

Már említett újítás, azaz a különböző korcsoportokban, a végső sorrendet eldöntő futam délutánra tolódott. A reform, bár megosztó, de mindenképpen példa nélküli a helyi játékok történetében és amíg várakoztunk, addig is élvezhettük a strandot és a hűs habok ölelését.

Fotók: MadMan Team Facebook